Ökoszótár
A barnával szedett kifejezéseket külön is meghatároztuk a szócikk végén vagy egy önálló szócikkben.
FENNTARTHATÓSÁG/FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
A fenntarthatóság fogalma 1987-ben indult útjára, amikor az ENSZ a fenntartható fejlődést – melyet azóta leegyszerűsítve fenntarthatóságnak is nevezünk – a következőképpen definiálta: fejlődés, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. Azaz fenntartható például az a fejlődés, melynek során nem használunk fel minden, korlátosan hozzáférhető nyersanyagot vagy nem szennyezzük be visszafordíthatatlanul vizeinket.
FONTOS/JELES NAPOK: https://www.fna.hu/afoldnapja/jelesnapok
- vizes élőhelyek világnapja: február 2.
- a víz világnapja: március 22.
- a Föld órája (egy óra este világítás nélkül): március 3. vagy 4. szombatja
- a Föld napja: április 22.
- a biodiverzitás = biológiai sokféleség napja: május 22.
- állatok világnapja: október 4
- a komposztálás napja: október 10.
- élelmezési világnap (az éhezés ellen): október 16.
HULLADÉKHASZNOSÍTÁS SZINTJEI (fontossági sorrendben legjobb a megelőzés)
KARBON(CARBON)LÁBNYOM =SZÉNLÁBNYOM
A karbonlábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember életmódja, egy cég tevékenysége, vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe.
Az egyéni karbonlábnyomot többek között olyan tényezők határozzák meg, mint háztartásunk energiafogyasztása, autóhasználatunk, hulladéktermelésünk, vásárlási, étkezési és fogyasztási szokásaink, illetve az, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe.
KOMPOSZTÁLÁS https://xforest.hu/komposztalas/
A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet. A komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.
KONFLIKTUSOS FÉMEK https://greenfo.hu/hir6passzold-vissza-teso/
Elsösorban az aranyat, tantált, nióbiumot, ónt és volfrámot soroljuk a konfliktusos fémek közé, Ezek mobiltelefonok, számítógépek gyártásához és bizonyos ipari termeléshez elengedhetetlenek.
De! Bányászatukhoz vér tapad, mert a lelőhelyeik zömmel szegény, elmaradott – és (akár hivatalos megnevezésükkel ellentétben) nem demokratikus berendezkedésű országokban találhatók. Kényszermunkával, fegyveres erők uralma alatt működtetik a bányát, és a fémek eladásából származó pénzzel helyi háborúkat finanszíroznak. A bányák és a háborúk veszélyeztetik a helyi élővilágot, pl elveszik a gorillák élőhelyét, és súlyosan szennyezik a környezetet.
KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG https://www.zewa.net/hu/csaladi-elet/tarolasi-tippek/mi-az-a-korkoros-gazdasag-es-hogyan-segiti-a-bolygot/
Nagyon egyszerűen fogalmazva: a körforgásos gazdaság célja a hulladék minimalizálása és a természeti erőforrások optimalizálása azáltal, hogy a bolygó tartalékain belül tervez, készít és használ fel dolgokat. A rendszer három alapelvre épül:
- A szennyezés és hulladék kizárása tervezéssel.A környezeti hatások lényeges részeit a tervezés szakaszában meghozott döntések határozzák meg. Új technológiák és anyagok felhasználásával elkerülhető a hulladékképzés és a szennyezés.
• Tartsd használatban az anyagokat és termékeket. Ez magában foglalja az alkatrészek és termékek újrafelhasználását, javítását és újragyártását a gazdaságban való megőrzésük érdekében.
• Természetes rendszerek regenerálása. A pozitív cselekvésre törekedve (ahelyett, hogy csak kevesebb kárt okoznánk).
KÖZÖSSÉGI KERTEK
A kifejezés egy olyan, a városban található földdarabot takar, melyet többen, ismerősök, barátok, de akár idegenek (később aztán barátok) együtt művelnek, gondoznak.
Nincs olyan város, amelyben ne lennének bőven parlagon heverő területek, foghíjtelkek. Ezek tökéletesen alkalmasak arra, hogy pár tucat lelkes kertbarát kezelésbe vegye őket, és zöldséget, palántát, virágot neveljenek rajtuk. A közösségi kertek évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek nagyobb városainkban, hiszen sokféle funkciót látnak el azon túl, hogy leszüreteljük a magunk által megtermelt zöldséget vagy gyümölcsöt: közösségi események, környezetvédelem, egészségmegőrzés, oktatás és a közösségi kultúra modern városi színtereivé váltak, társadalmi hatásai pedig jelentősek. Mindemellett természetesen a pihenés és a rekreáció területei is, valódi zöld szigetek a városi betontájban. A közösségi kertek a társadalmi érintkezést is nagyban motiválják. Ha egy városlakót sikerül kimozdítani foteljéből, hogy a közelében élőkkel közösen produktív munkát végezzen - ami szórakoztató és hasznos is egyben - abból csak jó sülhet ki, csakúgy, mint például a kertben.
rekreáció: aktív pihenés, aktív felfrissülés. Magában foglal minden olyan társas, játékos, kultúr- és sporttevékenységet, amit a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz szabadidejében az ember.
LEBOMLÁSI IDŐ
Papír törlőkendő: 2-4 hét
Banánhéj: 3-4 hét
Papír táska (papírszatyor): 1 hónap
Újságpapír: 1.5 hónap
Karton papír: 2 hónap
Pamut kesztyű: 3 hónap
Narancshéj: 6 hónap
Furnér lemez: 1-3 év
Gyapjú zokni: 1-5 év
Tejes doboz: 5 év
Cigaretta csikk: 10-12 év
Bőr cipő: 25-40 év
Ónozott acél konzervdoboz: 50 év
Habosított műanyag pohár: 50 év
Gumi csizma: 50-80 év
Alumínium konzervdoboz: 200-500 év (de kb. 6 héten belül új doboz készülhet belőle!)
Műanyag palack: 450 év
Eldobható pelenka: 550 év (nem lehet jelenleg újrahasznosítani)
Horgászzsinór, damil: 600 év
Műanyag szatyrok: 200-1000 év
Csak a műanyaggyártás drasztikus csökkentése fogja lebontani a hulladékhegyeket. Ez pedig akkor fog bekövetkezni, ha a gazdasági, politikai döntéshozók hajlandóak lesznek olyan rendszerekbe fektetni, melyek az újratöltésen és újrahasználaton alapulnak. PET-palack helyett újratölthető kulacs, nejlonzacskó helyett vászontáska, eldobható ételhordó doboz helyett tartós tárolóedény.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM https://okokalk.mnb.hu
Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy a populáció bizonyos részének (ami lehet egy ember, vagy egy egész ország is) mennyi ivóvízre, termőföldre, és tengervízre van szüksége ahhoz, hogy önmagát el- és fenntartsa.
Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, akár országokra is. Ez a mérőszám megmutatja, hogy milyen mértékben használjuk ki a Föld erőforrásait. Emellett gazdaságosabb életvitelre igyekszik a lakosságot rábírni.
1. Mit hivatott mérni az ökológiai lábnyom?
Az irányszám megadja, hogy jelenleg az emberiség milyen mértékben használja a Föld javait, illetve, hogy hány embert tudna még a bolygónk kényelmesen eltartani, minden megtermelt hulladékkal együtt. Ez az úgynevezett biokapacitás.
Továbbá azt is megadja, hogy mennyi biológiailag produktív termőföld, víz, erdő, stb. áll még rendelkezésünkre, beleértve és beleszámolva a gleccsereket és a sivatagokat is.
Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, amelyet minden évben meghatároznak.
2. Hogyan számolják az ökológiai lábnyomot?
Például egy személy ökológia lábnyomát az adja meg, hogy éves szinten mennyi termőföldre, vízre, stb. van szüksége az önmaga fenntartásához. Továbbá azt is belekalkulálják, hogy eközben mennyi hulladék termelődik, és ennek a hulladéknak hány százalékát lehet újrahasznosítani.
3. Kiknek van a legnagyobb, illetve a legkisebb lábnyomuk?
A három vezető ország az Egyesült Államok, az Arab Emirátusok, illetve Kanada (mindannyian 9 hektár körüli értékkel bírnak). A három legkisebb Mozambik, Banglades, és Nepál (0, 5 körüli értékkel). Magyarország ökológiai lábnyoma 3,7 hektár átlagosan.
A Földön minden emberre csak 1,8 hektár jutna, így a számokat megnézve látható, hogy mennyire kihasználjuk a környezetet.
populáció : Egy adott faj azon egyedei, amelyek térben és időben együtt élnek, pl egy bükkerdő fái, egy bizonyos területen élő elefántok. Az emberi populációt népességnek hívjuk.
produktív termőföld : termő, termékeny, hasznot hajtó termőföld
ökológiai lábnyom kalkulátor:
TUDATOS VÁSÁRLÁS/TUDATOS VÁSÁRLÓ
A vásárlás a Te döntésed, a pénzed szavazat. Eldöntheted, mit és kit támogatsz. És mit nem. Lista, szatyor, mennyiség, javíttatás, újrahasznosítás és társai – 12 szempont, amit érdemes észben tartani vásárláskor. Tudatos vásárlás 12 lépésben.
1. A pénzed szavazat
Te döntöd el, mit és kit támogatsz. Nem kell támogatnod a kizsákmányolást, a gyermekmunkát, környezetszennyezést, a káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
- A kevesebb több!
A mennyiség helyett a minőségre figyelj! Kevesebb vásárlás, kevesebb fűtés és hűtés, kevesebb autózás, kevesebb utazás – és fellélegzik a természet.
- Írj listát!
Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz ‘polctrükkökre’.
- Helyben, helyit
Vásárolj közvetlenül a gazdától, piacon vagy helyi kisboltban. Kutasd fel a jó helyeket. Támogasd a helyi termelőket, kisiparosokat, gyártókat. Válaszd a szezonális élelmiszert.
- Mondj nemet a csomagolásra!
Vigyél magaddal táskát/szatyrot, ne fogadj el zacskót. Válaszd a csomagolásmentes vagy fenntarthatóan csomagolt árut, a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
- Egyél klímabarát módon!
A hús és tejtermékek lényegesen jobban terhelik bolygónkat a növényi élelmiszereknél. Egyél több zöldséget, kevesebb húst, iktass be hetente vega vagy vegán napokat!
7. Láss tisztán!
Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok. Ne dőlj be a vonzó külsőnek, láss át a szitán, ha túlfogyasztásra ösztönöznek. Így tudsz majd tényleg ellenállni.
- Olvasd el a címkét!
Keresd a fenntartható és etikus termékeket tanúsító címkéket. Ne tévesszen meg a zöld szín és a sok kamu logó. Csak a hiteles minősítéseknek higgy, hogy tudd, mit vásárolsz.
- Erőszakmentes jólét
Válassz olyan termékeket, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, amelyeket természetes élőhelyeik károsítása nélkül készítenek el.
10. Használd, amíg bírja!
Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Vegyél használtat, ha elromlott, javíttasd.
- Nem mindegy!
Ha nincs is tökéletes megoldás, keresd mindig a jobbat. Jelezd a cégeknek: fontos a fenntartható és etikus működés. Ha többen mondjuk, komolyan veszik.
- Közösen könnyebb
Sose gondold, hogy céljaiddal egyedül vagy! Csatlakozz kihívásainkhoz, tagságunkhoz, zöldülő közösségekhez, mert együtt, kis lépésekkel nagyot tudunk változtatni.
TÚLFOGYASZTÁS NAPJA https://zoldszokasok.hu/a-globalis-tulfogyasztas-napja/
Az a dátum az adott naptári évben, amikorra elhasználjuk a Föld erőforrásait, azok nem tudnak regenerálódni, és onnantól kezdve a „jövő évit használjuk”. Az emberi fogyasztás már az ökoszisztéma rovására megy, a jövő nemzedékei hitelezik a forrásokat. Lényegében nem elég 1 Föld, hogy ellássa szükségleteinket, nem tudnak olyan ütemben regenerálódni a természeti források, mint amilyen ütemben elhasználjuk őket.
2018-ban a túlfogyasztás napja: július 25.
2019-ben: július 26.
2020-ban: augusztus 22. Covid miatt a termelés, szállítás csökkent a világon mindenütt.
2021-ben: július 29.
2022-ben: július 28.
URBANIZÁCIÓ
A városok és városlakók számának gyarapodása, a városi kultúra és életforma terjedése átfogó értelemben az urbanizáció.
A világ 8 milliárd lakosának ma már több mint fele városokban él.
Az urbanizáció környezeti fenntarthatósága a városaink körül végbemenő folyamatok hatására erősen megkérdőjeleződött.
Az emberiség sok ezer éves technikai és civilizációs fejlődés után jutott el oda, hogy a mezőgazdasági termelésre szerveződő faluközösségek népességszámát a városlakók túlszárnyalják.
A feszültségek egyik forrását a természeti táj „belakása”, illetve korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területek átminősítése jelentette. Felgyorsult a zöldterületek zsugorodása, természeti értékek pusztultak, miközben nyugati mintára kereskedelmi, logisztikai központok nőttek ki a földből.
ÜVEGHÁZHATÁS
Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne.
A Föld légkörének természetes üvegházhatása az élet kialakulásához elengedhetetlen volt, a tengeri élőlények ennek következtében váltak képessé arra, hogy idővel meghódítsák a szárazföldet. Vagyis az üvegházhatás bizonyos mértékig jótékony hatású, hisz nélküle a bolygó átlaghőmérséklete +15 °C helyett -18 °C lenne.
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK
Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe.
A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok
a vízgőz (H2O),
a szén-dioxid (CO2),
a metán (CH4),
a dinitrogén-oxid (N2O)
az ózon (O3).
A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.
VÍZLÁBNYOM
Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el.
A fejlett országok között takarékos vízfelhasználónak számító Németországban például egy lakos naponta átlag csupán 124 liter vizet fogyaszt közvetlenül (ivóvízként vagy háztartásában), vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt eléri a napi 5000 litert.
A közvetett vízfogyasztás jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, 1 kg marhahúsé átlag 13 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve, mire asztalunkra kerül.
